2015. március 30., hétfő
Pólus Futónap, Palota Kupa
Hétvégén a Budapesti Mezei Bajnokság "amatőr" futamában indultam, hiszen az egyesületek terén, egyenlőre még vannak kisebb-nagyobb hangolgatások. Erről majd amikor biztosat tudok mondani akkor, a terveim szerint írok egy kis szösszenetet. De most vissza a versenyre. Röviden annyival tudnám jellemezni, hogy szeles és kettős. Miért szeles? Gondolom ezt mindenki kitalálja magától is. Miért kettős? Hát azért mert a 6 km-es verseny egy patak partján volt. Oda vissza kellett futni. Oda felé erős szembe-szél, ami miatt a lábaim, kezeim zsibbadtak. Fáztam, és kihűltek a végtagjaim, a mozgásom szétesett. Vissza felé pedig enyhe hátszél és napsütés. Itt úja felmelegedtem és sikerült helyre ráznom a mozgásomat is. De sajnos a pálya 4 darab 1500 m-es körből állt. Az elején még eléggé sikerült elől helyezkednem, de szép lassan elmaradtam az élmezőnytől, és lelassultam. A levegőt már a második kör elején kapkodva vettem, és nem éreztem jónak a futásomat. Mindenki azt mondja, hogy kellenek a rossz versenyek ahhoz, hogy az ember építkezni tudjon a hibáiból. Én viszont kifejezetten utálom a rossz versenyeket. Mármint azokat amelyek számomra rosszak, hiszen a rendezők kitettek magukért és a sok-sok futamot alig pár perc csúszással indították. Számomra még hátra van az idei tavaszom nagy versenye amelyen kiderül, hogy mit is tudok a kedvenc távomon, a félmaratonon. Ez a verseny pedig nem más mint a Vivicittá félmaraton. Remélem, hogy itt már sikerül megtörni a 75 perces határt és akár egy dobogós futást is produkálni. Ugyan mostanában nagyon sokat gyötrődök a futás, a klubok, az edzők miatt, de remélem, hogy a versenyig minden rendbe jön és lelkileg, testileg feltöltődve tudok majd futni! :)

2015. március 23., hétfő
I. Pusztazámor Kupa futóverseny

![]() |
A rajtnál. |
Mint a cím is mutatja a versenyt Pusztazámoron rendezték meg, amely Etyekkel szomszédos kis falu. A közlekedés nincs megoldva a két falu között, így Emőkével és Zádorral úgy döntöttünk, hogy átbiciklizünk. Nevezni fél 12-ig lehetett, ezért úgy terveztük, hogy pont akkora fogunk oda érni. Fél 11-kor indultunk el otthonról és kisebb eltévedéssel 45 perc alatt át is értünk. A verseny központja a pusztazámori általános iskola volt. Kicsi, de szép épület, tágas térrel előtte. Melegítés képpen Zádorral és Zsomborral lefutottuk a verseny pályáját. A táv 5 km volt. Szóval a melegítés, verseny és a levezetés összesen kb. 12 km-t tett ki.
![]() |
A rajt. |
A rajt az iskola előtt volt, és a pálya egy jó hosszú lejtővel kezdődött. Itt olyan tempóval kezdtünk el futni, mintha biciklivel száguldanánk le egy dombon. Ez eléggé meghatározta a verseny további menetét. Mivel szinte mindenki erősen kezdett ezért nagyon hamar (olyan 1 km) szétszakadt a mezőny. Radics Csabi, új edzőtársam állt fel az élre és száguldott el előlem. Én felvettem egy olyan tempót amivel tudtam, hogy majd a végén képes leszek felfutni azon az emelkedőn amin lefutottunk a rajtnál.
Pusztazámorról kifutva egy hosszú, viszonylag sík földúton haladtunk előre. 2 km után volt egy visszafordító.
De nem teljesen ugyan azon az úton mentünk vissza, mint amin jöttünk. Volt még egy kis hurok amit meg kellett tenni, de ebben már egy kis emelkedőt is belecsempésztek a rendezők. De innen vissza ugyan azon a pályán. Egy hosszabb, de lassan emelkedő terep volt előttem. Csabi itt futott el végképp tőlem. Előtte még
![]() |
Az utolsó emelkedőn... |
befogható távolságban volt, de itt nagyobb előnyre tett szert. Mögöttem elég messze voltak a következők, így a pozíciómért sem kellett megharcolnom a végén senkivel. Az utolsó 500 m, kemény emelkedő amin teljesen elzsibbadtak a lábaim. Amikor
![]() |
Balról jobbra: Miksa Kende, Radics Csaba, Göllény Zsombor. |



2015. március 11., szerda
V. Everling Tavaszváró terepfutóverseny
Az idei Hegyifutó Kupasorozat második állomása, egy szokatlan (legalábbis számomra) verseny volt. A résztávos edzéseimen kívül nem szoktam, ilyen jellegű futásokat csinálni. A verseny lényege, hogy egy 2 km-es pályán futunk 5 kört. Ez még önmagában nem is szokatlan, hiszen ki nem hallott volna olyan 10 km-es versenyről ami körpályán zajlik? Itt az volt a furcsa, hogy miután befejeztük a 2 km-t pihenőnk volt. A körök szintideje 13 perc. Aki teljesíti ez alatt, az részt vehet a következő futamban.

![]() |
Az egyik rajt... |
Így az első két kör eléggé nyögvenyelős volt, és fájdalmas is. Életemben először megfordult a fejemben, hogy hagyni kéne az egészet a fenébe, hiszen az élmezőnytől már így is elmaradtam, és a következő 3 kör alatt úgysem tudok feljebb futni. De
![]() |
Az egyik célba érkezés... |

szerencsére nem adtam fel. Úgy gondoltam, ha már ott vagyok akkor végig is csinálom. Az első köröm részideje 6:41 volt, a másodiké pedig 6:42. A pálya az úgy nézett ki, hogy a rajt a tó mellett volt. Innen kb. 200 m-re egy törés volt, ami úgy fél méter magas lehetett. Erre gyorsan felugrani és futás tovább viszonylag síkon. Majd egy hosszabb emelkedő és a hozzá tartozó lejtő. Itt
megint sík terep, majd újra emelkedő. Újra egy kis sík, aztán pici lejtő után egy újabb emelkedő. Ezek után pedig egy hosszabb lejtő, majd egy hosszú sík szakasz. A cél előtt még egy hirtelen emelkedő és már ott is van a cél az orrunk előtt. Szóval ilyen pályán kellett futnunk. Mindez nem tett
különösebben jót a csípőmmel, de az első két kör alatt bemelegedett, szóval picit tudtam gyorsítani a harmadik körömön, ami 6:39 lett. De ez vissza is ütött a negyedik körben mert az "csak" 6:44-es lett. Az utolsó körömre még egy picit gyorsítottam, és azt így 6:33 alatt futottam le. Az összidőm 33:20. Azt hiszem ebben az állapotban így is kihoztam magamból a maximumot. Persze sajnálom, hogy nem tudtam jobb időket futni, de még így is az abszolút 12. helyet értem el, és a korosztályomban (felnőtt) 9. lettem.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)