Nem tudom kinek mit mond a tatai minimarathon de az tény, hogy ez az egyik legkeményebb versenyem immár 3 éve. Mivel ez volt a 3. minimarathonom Tatán ezért már ismertem a terepet, tudtam mire kell számítanom. Tavaly még nem voltam eléggé felkészülve erre a versenyre így akkor csak 59 perces időeredményt tudtam elérni. Idén viszont eléggé jó formában érkeztem meg. A versenyről és a pályáról leírok néhány fontosabb tudnivalót. Először is a versenyt a városban indítják ahol meg kell tenni 2 km-t és innen megyünk ki az Öreg-tóhoz, hogy azt is megkerüljük. Ezek után felfutunk a Cseke-tóhoz és azt is megkerülve érünk vissza a városba. Amire ide érünk persze már mindenki a halálán van de még 2 km hátra van! DE itt mindig ül egy öreg bácsi aki slaggal locsolja a haldokló futókat és ez valahogy mindig annyi erőt és felfrissülést ad, hogy még hajrázni is tudunk általában. Másodjára, a versenyen a levegő páratartalma mindig nagyon magas, a levegő hőmérséklete szintén (elvileg Tatán mindig melegebb van pár fokkal mint az ország többi pontján) A meteorológia szerint a verseny időpontjában 32 fok volt ami nem éppen a legkellemesebb futó idő.
Most már írok magáról a versenyről is. A rajt délután 4 óra. Én már bemelegítettem a többiekkel de a repülőzést (100 m sprintek)
Repülőzés...:) |
éppen, hogy elkezdtem máris szól Bence, hogy álljunk be inkább a rajthoz mert már nagy a tömeg. Nem is tudunk előre menni de azért ott vagyunk kb. a 3. sorban. Elköszönök Emőkétől és már indul is a verseny. Az elején ugye megy mindig a rohanás amiből megpróbálok idén kimaradni mert tavaly nagyon elfáradtam a túl gyors kezdés miatt. Szépen beállok szélárnyékba és mindig keresem a megfelelő futót magam előtt. Látok néhány ismerős arcot, akikkel biztatjuk egymást majd megyünk tovább. Miután kiérünk a tó mellé kezd egy kicsit szétszakadni a mezőny. Én beállok a korosztályomban második helyet megszerző srác mögé és csak utazok rajta.
Az első kör végén. Mintha nem is futnék. |
Jön Bíró Károly Robi egy gyorsabb tempóban mint mi és elfut mellettünk. Persze a srác elmegy vele én viszont tudom, hogy most nem szabad még hősködni mert nem lesz erőm a végén. Okultam a tavalyi versenyemből és hagyom, hogy a srác teljesen elfáradjon. Szép lassan araszolok felfelé rá és a 10 km környékén utol is érem. Innentől kezdem felszedni az előnyömet, hogy a végén ne érjen majd utol. A Cseke-tóhoz vezető kisebb emelkedőn kezdek egy kicsit ólmosabban mozogni de nem vészesen. A tó körüli út fel van szórva kavicsokkal amik folyton kicsúsznak a lábunk alól így ott nem tudok gyorsítani és csak a tempót próbálom meg tartani. A tótól kiérve jön a slagos bácsi akinek köszönhetően elkezdek gyorsítani a végére.
A befutó. |
Az utolsó pár 100 métert megnyomom, hogy azért jól nézzen ki valamelyest a befutóm de eléggé fáradt vagyok. A célban látom, hogy sokat javítottam tavalyhoz képest. Pontosabban majdnem 8 percet! Az idei időm: 52:16 lett. Korosztályos első és abszolút
11. helyen végeztem. A csapatunk amely: Richter Bence, Richter László, Miksa Zádor, Gedeon Zsolt és jómagam, összeállításban szerepelt a 100-200 év közötti kategória győztese lett és abszolút 3.!
A dobogón... |
Ismét egy kiváló versenyt zárhattam. Remélem idén csak ilyen jó versenyeim lesznek mit eddig!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése