2014. augusztus 4., hétfő

XXXI. Vértes Volán Tatai Minimarathon

Nem tudom kinek mit mond a tatai minimarathon de az tény, hogy ez az egyik legkeményebb versenyem immár 3 éve. Mivel ez volt a 3. minimarathonom Tatán ezért már ismertem a terepet, tudtam mire kell számítanom. Tavaly még nem voltam eléggé felkészülve erre a versenyre így akkor csak 59 perces időeredményt tudtam elérni. Idén viszont eléggé jó formában érkeztem meg. A versenyről és a pályáról leírok néhány fontosabb tudnivalót. Először is a versenyt a városban indítják ahol meg kell tenni 2 km-t és innen megyünk ki az Öreg-tóhoz, hogy azt is megkerüljük. Ezek után felfutunk a Cseke-tóhoz és azt is megkerülve érünk vissza a városba. Amire ide érünk persze már mindenki a halálán van de még 2 km hátra van! DE itt mindig ül egy öreg bácsi aki slaggal locsolja a haldokló futókat és ez valahogy mindig annyi erőt és felfrissülést ad, hogy még hajrázni is tudunk általában. Másodjára, a versenyen a levegő páratartalma mindig nagyon magas, a levegő hőmérséklete szintén (elvileg Tatán mindig melegebb van pár fokkal mint az ország többi pontján) A meteorológia szerint a verseny időpontjában 32 fok volt ami nem éppen a legkellemesebb futó idő.
Most már írok magáról a versenyről is. A rajt délután 4 óra. Én már bemelegítettem a többiekkel de a repülőzést (100 m sprintek)
Repülőzés...:)
éppen, hogy elkezdtem máris szól Bence, hogy álljunk be inkább a rajthoz mert már nagy a tömeg. Nem is tudunk előre menni de azért ott vagyunk kb. a 3. sorban. Elköszönök Emőkétől és már indul is a verseny. Az elején ugye megy mindig a rohanás amiből megpróbálok idén kimaradni mert tavaly nagyon elfáradtam a túl gyors kezdés miatt. Szépen beállok szélárnyékba és mindig keresem a megfelelő futót magam előtt. Látok néhány ismerős arcot, akikkel biztatjuk egymást majd  megyünk tovább. Miután kiérünk a tó mellé kezd egy kicsit szétszakadni a mezőny. Én beállok a korosztályomban második helyet megszerző srác mögé és csak utazok rajta.
Az első kör végén. Mintha nem is futnék.
Jön Bíró Károly Robi egy gyorsabb tempóban mint mi és elfut mellettünk. Persze a srác elmegy vele én viszont tudom, hogy most nem szabad még hősködni mert nem lesz erőm a végén. Okultam a tavalyi versenyemből és hagyom, hogy a srác teljesen elfáradjon. Szép lassan araszolok felfelé rá és a 10 km környékén utol is érem. Innentől kezdem felszedni az előnyömet, hogy a végén ne érjen majd utol. A Cseke-tóhoz vezető kisebb emelkedőn kezdek egy kicsit ólmosabban mozogni de nem vészesen. A tó körüli út fel van szórva kavicsokkal amik folyton kicsúsznak a lábunk alól így ott nem tudok gyorsítani és csak a tempót próbálom meg tartani. A tótól kiérve jön a slagos bácsi akinek köszönhetően elkezdek gyorsítani a végére.
A befutó.
Az utolsó pár 100 métert megnyomom, hogy azért jól nézzen ki valamelyest a befutóm de eléggé fáradt vagyok. A célban látom, hogy sokat javítottam tavalyhoz képest. Pontosabban majdnem 8 percet! Az idei időm: 52:16 lett. Korosztályos első és abszolút
11. helyen végeztem. A csapatunk amely: Richter Bence, Richter László, Miksa Zádor, Gedeon Zsolt és jómagam, összeállításban szerepelt a 100-200 év közötti kategória győztese lett és abszolút 3.!
A dobogón...
Ismét egy kiváló versenyt zárhattam. Remélem idén csak ilyen jó versenyeim lesznek mit eddig!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése